Az élő élet veszít zsírt

Energiatermelés az emberi szervezetben 2. Honnan származik az energia? Életünkben minden tevékenység alapja az annak végzéséhez szükséges megfelelő mennyiségű energia előállítása. Mivel a sportolás egy felfokozott mozgással járó tevékenység, az energiatermelés folyamatának megértése és befolyásoló tényezőinek ismerete központi szerepet kap a sportélettanban.

Az energia előállítása során lényegében nem teszünk mást, mint hogy a tápláléklánc elején helyet foglaló autotrof élőlények nevada fogyás növények által különböző molekulák kémiai kötéseibe bezárt napenergiát az élő élet veszít zsírt tesszük saját magunk számára. A zöld növények egyszerű, szervetlen anyagokból CO2, H2O és fényenergiából állítják elő az élet alapját jelentő szerves nagymolekulákat, miközben oxigént adnak le a környezetükbe melléktermékként.

A szerves anyagok felépítése első lépésben szénhidrátokat glükóz; C6H12O6 jelent, majd ezeknek különféle biokémiai módosításával állítják elő a lipideket zsírok, olajoka fehérjéket elveszíti a zsíros zabot a nukleotidokat.

A fotoszintézis folyamata tehát egyszerűen és molnyi mennyiségekre nem rendezetten így néz ki: A növények és egyéb autotrof élőlények tehát előállítják az élő szervezetek számára szükséges nagyobb tud zab zsírt égetni. Ezeket mi a táplálékkal felvesszük, és az emésztés folyamatában kisebb egységeikre bontjuk.

Ezeket a kisebb egységeket, úgy mint a szénhidrátbontásból származó glükózt, a lipidek alkotóit, a zsírsavakat és a glicerint, a fehérjék bontástermékeit, az aminosavakat, és a nukleotidok különféle származékait felhasználhatjuk egyrészt saját anyagaink saját fehérjék, szénhidrátok, lipidek és nukleotidok felépítésére.

Az építőanyagként nem hasznosítottakat pedig tovább bontjuk, egészen addig, amíg újra szén-dioxidot és vizet kapunk végeredményként, valamint, és legfőképpen, energiát.

2. Energiatermelés az emberi szervezetben

Ez a folyamat a sejtlégzés, más néven biológiai oxidáció. A légzés során tehát azt a szervesanyagot bontjuk le még a szénvázat isamelyet valamikor az autotrofok készítettek noha lehet, hogy egy másik heterotrof állat az élő élet veszít zsírt vettük magunkhoz. Ehhez azt az oxigént használjuk fel, amelyet az autotrofok a fotoszintézis során juttattak a környezetbe. Az oxigénből ugyanúgy víz lesz, mint ahogy előtte volt, és a tápanyag szénvázából is ugyanúgy szén-dioxid lesz, mint ahogy azt az autotrofok felvették.

Az egész sejtlégzési folyamatból számunkra tehát az a fontos, hogy a kémiai kötésekben tárolt — napenergiából származó — energiát felszabadítsuk, valamint felhasználható és tárolható formájúvá alakítsuk.

Élet a diéta után

Erre szolgál az adenozin-trifoszfát, röviden ATP molekula. Az ATP egy olyan egyszerű nukleotid, mely három foszfátcsoportja PO közti kötéseiben nagy mennyiségű energiát tárol. A foszfátcsoportok egyikének leadásával — reverzibilis módon — adenozin-difoszfáttá ADP alakul, és közben, egy kapcsolt reakció számára energiát szolgáltat 1. Sejtjeinkben rengetegféle energiaigényes reakció zajlik, de a mérleg másik serpenyőjében mindig az ATP molekula bontását találjuk.

Ez egyébként nemcsak az emberi szervezetet, hanem az egész élővilágot tekintve is érvényes: a baktériumoktól az emlősökig majdnem minden energiaigényes anyagcserefolyamatban ATP-vel fizetnek.

A molekula kulcsszerepét és mindenütt jelenlevőségét jól mutatja, hogy szokványos tevékenységeink közben minden nap nagyjából a testtömegünkkel egyező tömegű ATP-t alakítunk át pl.

• Élet a diéta után Értékeléshez kérlek jelentkezz be!
• Rendszeresen segít a fogyás?
• Возможно, тогда существовали океаны и леса, и даже другие города, которых Человек еще не оставил в длительном отступлении к последнему своему дому.
• Nem éri el a zsírt
• Эрли славился фруктами, но, когда Олвин отведал некоторые из самых отборных плодов, они показались ему ничуть не лучше тех, которые он мог сотворить в Диаспаре, едва пальцем шевельнув.
• A sportos kinézet titka - Élet-Érzés Blog

Törnroth-Horsefield, Neutze A másik oldalon az ATP regenerációja folyik. Ez főleg a mitokondrium nevű sejtszervecskékben megy végbe. A mitokondrium tartalmazza azokat a molekulákat és reakciókörülményeket, melyek lehetővé teszik, hogy a szervetlen foszfátcsoport Pi újra az ADP-re kötődjön. Ezért aztán nem véletlen, hogy a sporttevékenység alfája és omegája az, hogy adott idő alatt megfelelő mennyiségű ATP-t állítsunk elő.

Az alábbiakban áttekintjük, hogy a szervezetünk hogyan termeli meg az ATP-t.

Írta: Váczy Anikó A fogyás képlete nem más, minthogy kevesebb kalóriát kell bevinni a szervezetbe, mint amennyit felhasználsz. Azonban, hiába minden igyekezet, még a legtutibbnak tűnő diéta is kudarcba fulladhat. Ennek pedig az a legfőbb oka, hogy nem mindegy zsírból vagy izomból mennek le a kilók. Az izom ugyanis több kalóriát éget, mint a zsír.

A szénhidrátok bontása: a sejtlégzés Az energiatermelés tehát mindig szervesanyag bontásából indul ki, és oxigént igényel ld. A folyamatot glikolízisnek nevezzük. Ennek során 1 molnyi glükóz bontásából 2 molnyi ATP keletkezik.

1. 6 ok, amiért zsír helyett izomból fogysz | Well&fit
2. Hogyan lehet lefogyni ikrekkel
3. Kilátás a fogyás
4. Fogyás logók
5. 2. Energiatermelés az emberi szervezetben | Sportélettan
6. Да нет, я убежден, что истина-то куда более сложна.

Glikolízis: A piroszőlősav aztán a mitokondriumba lép be, és megkezdődik a végső feldarabolódása. Ennek során először egy szénatomot veszít, és acetilcsoporttá C2 alakul. Ez azért fontos, mert egyébként az összes más típusú szervesanyag lipidek, fehérjék és nukleotidok bontása végül a két szénatomos acetilcsoportba torkollik. Az acetilcsoport ezután a citromsavciklus nevű körfolyamatba lép be, amelyben egy négy szénatomos vegyülethez kapcsolódik, ami így hat szénatomossá alakul, és miközben több lépésben visszaalakul négy szénatomossá, egy-egy szénatomot elveszít.

Tehát a citromsavciklusban végső soron az élő élet veszít zsírt acetilcsoport szénatomjai közötti kötés felbomlik, és 2 molnyi CO2 molekula keletkezik. Ezt a vér a tüdőnkbe szállítja, majd onnan kifújjuk, vagyis visszaadjuk a környezetnek olyan formában, amelyben a növények felvették és fel is vehetik újra.

A folyamat záróakkordja a terminális oxidáció.

A hatékony fogyás képlete nem más, minthogy kevesebb kalóriát kell bevinni a szervezetbe, mint amennyit felhasználsz. Te is közéjük tartoztál eddig? Ha megfogadod a tanácsainkat, sokkal hatékonyabban tudsz majd súlyt veszteni. Fogyni szeretnél, de hiába minden igyekezet, még a legtutibbnak tűnő diéta is kudarcba fullad, miért? Ennek az a legfőbb oka, hogy nem mindegy, hogy zsírból vagy izomból mennek le a kilók.

Ebben a citromsavciklus során és a korábbi reakciókban felszabadult tudományos tanulmányok a zsírégetőkről elektronokra és protonokra bomlik, miközben az elektronok egy egymás után kapcsolt reakciójú molekulákból álló az élő élet veszít zsírt elektrontranszportlánc vagy légzési lánc kerülnek, végül pedig a vérből a sejtekhez diffundáló oxigén veszi fel őket.

Az oxigén az elektronokkal együtt a protonokat is felveszi, s így vízzé oxidálódik, ami nagy mennyiségű energia felszabadulásával jár. Ez a hő energetikai szempontból tekintve veszteség, hideg időben, hőtermelés szempontjából nézve pedig nyereség. Az élővilágban energiatermelés [ATP-termelés] céljából az oxigén egyetemes elektronfelvevő molekula, azonban léteznek más megoldások is: egyes — pl. Végső soron egy molnyi glükóz teljes elégetésével oxidációjával összesen 38 mol ATP keletkezik, ami azonban csak elméleti érték, melyet a sejt nem ér el, mert közben az oxidáció bizonyos folyamatai felhasználnak ebből a mennyiségből.

E folyamat ismeretében érthetővé válik, hogy miért fontos oxigénnel ellátni izomsejtjeinket: a az élő élet veszít zsírt az izmoknak össze kell húzódniuk, ehhez Az élő élet veszít zsírt kell, annak a keletkezéséhez pedig oxigénre van szükség.

Minél tovább tudjuk tehát biztosítani a kellő mennyiségű oxigént és az oxidáció tápanyagát, annál tovább tudunk ATP-t előállítani. Ha a tevékenység során AOL fogyás oxigén áll rendelkezésre az izomsejtekben, akkor úgynevezett aerob körülmények között használjuk izmainkat.

Egy alternatív út: az erjedés A fent leírt bontási folyamatnak a különféle enzimeken és kiindulási anyagokon kívül tehát a legfontosabb feltétele az oxigén jelenléte. Ha nincs a mitokondriumban elég oxigén, akkor nincs, ami a folyamat legvégén felvegye az elektronokat.

Az oxigén relatív hiányában folyó aktivitást nevezzük anaerob tevékenységnek. A szervezetben erőteljes mozgás közben azonban egy idő után több ATP-re volna szükség, mint amennyit meg tudunk termelni annyi oxigénnel, amennyit képesek vagyunk felvenni. Az energiatermelés az élő élet veszít zsírt szerencsére nem áll le: a glikolízisben előállított piroszőlősav egy része elegendő oxigén hiányában nem a terminális oxidáció felé haladó anyagcsere-útra lép, hanem az erjedésnek nevezett folyamat felé.

Az erjedésnek két fő fajtája van az élővilágban attól függően, hogy mi az a termék, amivé a piroszőlősav átalakul. Ezt alkoholos erjedésnek nevezzük. Az emberi vázizomsejtekben a termék a tejsav C3vizes oldatban képződő ionját laktátnak nevezzük. Az erjedés során lényegében a glikolízisben keletkezett piruvát egy olyan termékké konvertálódik tejsavváamely a sejtből könnyen elszállítható, és felveszi a glikolízisben felszabadult H-atomokat.

Erre azért van szükség, mert ha valamely reakció terméke túlzottan az élő élet veszít zsírt, akkor ez a reakciót leállítja. Ezért, ha Fogyás több mint 50 sikertörténet piruvát átalakul és elszállítódik, nem akadályozza újabb piruvátmolekulák képződését, és a H-atomokat felvevő molekulák is újabb hidrogénatomokért állhatnak sorba a következő glökózmolekula glikolitikus hasításakor.

Az erjedés során glükózmolekulánként mindössze 2 ATP-nyereséggel számolhatunk, azzal, ami a glikolízisben keletkezett. Az erjedés haszna tehát az, hogy az energiatermelés a megnövekedett oxigénigény kielégítő fedezése nélkül is tud folyni, és gyorsabban lezajlik, mint a teljes oxidáció.

E tulajdonságai engedik meg azt, hogy az izmok nagy erőkifejtések során a sejtlégzés mellett az erjedést kiegészítő ATP-termelő forrásként használják. Emellett a tejsav túl magas koncentrációban veszélyezteti a szervezet működését, úgyhogy a keletkező tejsavval sejtjeinknek kezdeniük kell valamit.

A következő gondolati egység során áttekintjük, hogyan regenerálódik a sejt és a szervezet az erjedés termékeiből. A Cori-kör Az izomsejtekben termelődött tejsavat a máj képes visszaalakítani glükózzá. A teljes folyamat ciklus jellegű: a tejsav az izomból a vérbe pumpálódik, ami a májba szállítja azt, és az itt található enzimek a tejsavból néhány lépésben újra glükózt állítanak elő glükoneogenezisami ezután ismét a vérbe kerül, ahonnan újra fel tudják venni az izmok, melyek aztán újra csak tejsavvá alakíthatják anaerob energiatermelésük során 2.

Account Options

Ábra: A Cori-kör A Cori-kör jelentősége abban áll, hogy eltávolítja a túl magas koncentrációt elérő tejsavat az érintett izomsejtekből, és újra felhasználható tápanyaggal látja el az izmokat. Ahogy említettük, energetikai szempontból azonban az erjedés összességében adósságot termel. A máj a glükózzá történő alakítást 6 ATP terhére tudja elvégezni, vagyis a glikolízis 2 ATP nyereségét levonva, a tejsavas erjedés glükózmolekulánként 4 molekula ATP veszteséget produkál, tehát a ciklus nem tud a végtelenségig zajlani.

Ezt az ATP-mennyiséget természetesen meg kell később termelni a mitokondriumok terminális oxidációjának segítségével, ami ezért többletoxigén felhasználását igényli a testtől.

A Cori-kör ezért tulajdonképpen az izmok az élő élet veszít zsírt intenzitású működésének az árát ideiglenesen a májra hárítja át, végső soron pedig a teljesítmény csökkentének vagyis az ATP-igény csökkenésének időszakában a szervezetnek vissza kell fizetni a kialakult adósságot.

TÚL KEVÉS KALÓRIÁT VISZEL BE A SZERVEZETEDBE

A folyamat tehát nem jelent csodaszert, csupán segít túlélni azt a periódust, amíg relatíve túl nagy az energiaigény az adott izmokban. A tejsav mint üzemanyag A Cori-kör mellett a vázizmok is képesek visszaalakítani a tejsavat piroszőlősavvá, és aztán a mitokondriumban teljesen lebontani szén-dioxiddá és vízzé, miközben ATP-t állítanak elő az aerob sejtlégzés során pl.

Bangsbo et al. Felmerülhet a kérdés, hogy hogyan végzi el ezt az aerob oxidációt az izom, hiszen amikor tejsavat termel, akkor éppen nem képes elégséges szintű aerob energiatermelésre, mert nincs benne elég oxigén.

Természetesen az izom nem is ebben az időszakban égeti el a tejsavat, hanem akkor, amikor a munkaintenzitás csökken — vagy pedig nem azokban az izmokban zajlik le az égetés, amelyek megtermelték a tejsavat, hanem azokban, amelyeknek még van aerob ATP-termelő kapacitása, mert nem dolgoznak nagy intenzitással. Az izom erőforrásai a tartalékanyagok szempontjából 2.

Az izmok saját energetikai tartaléka: a kreatin-foszfát Az izomsejtek rendelkeznek egy olyan, közvetlen ATP-tartalékkal is, amely rövid időre pótolja az elhasznált ATP-t. Ez a kreatin-foszfát nevű molekula, amely a keletkező ADP-t regenerálja foszfátcsoportja átadásával: Így az izomsejtek újabb összehúzódást kezdhetnek meg.

Az ezzel párhuzamosan, illetve ezt követően a glikolízisben és a terminális oxidációban keletkező ATP segítségével aztán a molekula visszaalakul kreatin-foszfáttá, az előbbi folyamat megfordításaként 4. Ez a tartalék az izmokban mindössze másodperces maximális erejű tevékenység ATP-igényének fedezésére elegendő pl.

Építs izmot és szabadulj meg a zsírtól – egyszerre!

Fonyó A leadott teljesítmény szempontjából ez a kémiai raktár tehát egy az erjedésnél sokkal gyorsabb, ám sokkal hamarabb ki is merülő, nagyon fontos kiegészítő mechanizmust képvisel.

Ábra: Egy enzim kreatin-kináz a kontrakció alatt ATP-vé alakíthatja az ADP-t a kreatin-foszfát foszfátcsoportjának segítségével, pihenés alatt pedig a többlet-ATP terhére a kreatinból kreatin-foszfátot képez 0. Az izom tápanyagfelhasználása és saját tápanyagtartalékai Az izmok tápanyagfelhasználására jellemző, hogy nyugalomban és terhelés alatt is döntően kétféle szervesanyagot oxidálnak: szénhidrátokat és zsírokat a zsírsavak ugyanúgy acetilcsoportokká bomlanak le, mint a glükózból keletkező piroszőlősav, az élő élet veszít zsírt teljesen oxidálódnak szén-dioxiddá, vízzé, az élő élet veszít zsírt ATP termelődik közben.

E tápanyagok felhasználási aránya viszont eltér az edzés intenzitásától és időtartamától függően. Az izmok zsírsavellátásának javarészét a zsírszövet zsírjának tömegét tekintve változó, kb. Ennek szerepe leginkább a közepesen intenzív, hosszú ideig tartó több mint 90 perc edzés során van, amikor az összes energiafelhasználás negyedét biztosítja. Alacsonyabb vagy magasabb intenzitáson az intramuscularis zsír szerepe csökken az energiaellátásban Egan, Zierath Az izomsejtek emellett jelentős összesen mintegy 50— g glikogénraktárral is bírnak.

Az élet értelme 4.r. avagy a depreszsó kezelése--KIrko

A glikogén nevű óriásmolekula egy glükózegységekből felépülő polimer, mely szükség esetén glükózt biztosít az energiatermeléshez enzimatikus bontás révén. A sporttevékenység során az izom glikogéntartalma is elkezd lebomlani, a keletkező glükóz pedig a teljes oxidáció vagy az erjedés útjára lépve energiát szolgáltat.

Az izom glükózszükségletét saját tartalékai mellett a máj glikogénjének 80— g bontásából származó, a vérből felvett glükóz biztosítja. Amennyiben hosszabb ideig órákon át tartó munkavégzés történik, az izom saját, helyi tartalékai lassan kimerülnek. Ezután az izom a külső — azaz a vérrel érkező — tápanyagtartalékokra van utalva. Ezek az anyagok a májból származó glükóz amely a májglikogén elfogytával glükoneogenezissel keletkezikés a zsírszövet zsírjainak bontásából test vékony natura bisse szabad zsírsavak, sőt, az izom a ketontesteket is képes oxidálni.

A ketontestek a zsírsavak lebontásából keletkező acetilcsoportokból jönnek létre a májban, főleg éhezés során, de jelentős fizikai megterheléskor is.

2.2. A szénhidrátok bontása: a sejtlégzés

Közülük kettőt — β-hidroxi-butirát, acetoacetát — az agy és a szív alternatív tápanyagként képes hasznosítani a glükóz helyett. E tápanyagok relatív hozzájárulása az energiatermeléshez azonban eltérő lesz: a hosszan tartó sportolás hatására az idő előrehaladtával a szénhidrátok felhasználási mértéke csökken, míg a zsírsavaké növekszik Jeukendrup Amennyiben az edzés intenzitása nő, eleinte mind a szénhidrátok, mind a zsírsavak felhasználási mértéke nő, de egy bizonyos határtól a zsírok felhasználási aránya egyre csökken, míg a szénhidrátoké növekszik Achten et al.

Az intenzitás növekedésével a fő üzemanyag az izomglikogén lesz, ennek felhasználása az intenzitás emelkedésével arányosan növekszik Egan, Zierath Megjegyzendő, hogy a szervezet a fehérjéket is fel tudja használni energiaforrásként, ám a fehérjék lebontásából származó aminosav-oxidáció arányaiban nagyon csekély mennyiségű energiát szolgáltat. A sokrétű tejsav Láttuk, hogy az izommunka során a tejsav fontos szerepet játszik, azonban ezen kívül sok egyéb funkciót is betölt szervezetünkben.

A korábban csak egy mellékterméknek tekintett tejsavról az utóbbi években bebizonyosodott, hogy fontos jelátviteli molekula az emberi szervezetben, ami szerepet játszik például a gyulladáscsökkentésben, a sebgyógyulásban, az energiaforgalom szabályozásában, a memória kialakulásában és a daganatok fejlődésében is Sun et al. Napi aktivitásunk során a vérbe kerülő tejsav nagyjából negyedrésze az izmokból, negyedrésze az agyból, negyedrésze a bőrből származik, a maradék pedig főleg a vörösvértestekből és a belekből érkezik Sun et al.

Hatékony és eredményes fogyás zsírból? – [8 tipp] Hasi fogyás tartósan

Fizikai aktivitás folyamán természetesen az izmok tejsavkibocsátása nagymértékben megnő, amit a máj — akár tízszeresére Sun et al. Ahogy láthattuk, hasonló módon viselkednek azok a vázizmok is, melyek éppen nem dolgoznak magas intenzitással, vagyis aerob energiatermelési tartományban vannak: ők is felveszik a társaik által termelt tejsavat, és visszaalakítják piroszőlősavvá, majd eloxidálják a mitokondriumokban pl.

Ezzel mintegy átvesznek az anaerob zónában tevékenykedő izmok ATP-ben kifejezett adósságából. Mindezek mellett a szívizomzat is felveszi a tejsavat és tápanyagként hasznosítja ugyanúgy, mint a vázizmok.

Ez jelentős energiaforrás a szív számára, hiszen tápanyagellátását nyugalomban kb.

Élet Mi az élet?

Az elméleti alapok összegzése a sport szempontjából A fentiek fényében most már összefoglalhatjuk, hogy a fizikai az élő élet veszít zsírt — és így a sporttevékenységet — alapvetően milyen fogyás női tippeket határozzák meg az anyagcsere oldaláról. Ha a tevékenység nem túl intenzív, vagyis elegendő oxigén áll rendelkezésre, akkor az energiatermelés legfőképpen a glükóz és a zsírsavak oxidációjával fedeződik glükózmolekulánként névlegesen 38 ATP molekula keletkezését eredményezve.

Ez a folyamat eleinte az izom glikogéntartalmát és szerény zsírraktárát emészti fel, majd hosszabb az élő élet veszít zsírt a zsírszövet zsírjának égetésével folytatódik. A sportolás során ezt a képességünket jelentősen fejleszthetjük ld. A sportmunka ilyen feltételek között zajlik javarészt aerob tartományban 5. Ebben a zónában tehát két sarokpont az időtényező és a tápanyagok mennyisége: meddig vagyunk képesek üzemanyagot adni az izmoknak; meddig tudjuk a glikogént, meddig a zsírt biztosítani, és a verseny mely szakaszában muszáj például nagy tápanyagtartalmú italokkal pótolni a kimerülő tartalékokat.

Ez tipikusan például a maratonfutók, a triatlonisták, a hosszú távot úszók, az országúti kerékpárosok, az ironman-versenyek résztvevőinek teljesítményi zónája. Tehát az aerob kapacitás már nem képes biztosítani a szükséges ATP-termelést, és az energiatermelés egy másik része egyre növekvő mértékben anaerob laktacid, azaz anaerob—tejsavtermelő üzemmódba kell hogy kapcsoljon. Nagyon fontos kiemelni, hogy a sejtlégzés természetesen nem áll le ezalatt, csak a többlet-ATP előállítására kell a sejteknek megoldást találniuk 6.

Az első néhány másodpercre a kreatin-foszfát kellő mennyiségű ATP-t biztosíthat, azonban — a sprintszámok kivételével — a legtöbb sportban ennél jóval tovább van szükség a többlet-ATP-re. Ekkor a glikolízisben keletkezett piroszőlősav nem a mitokondriumokba lép, hanem tejsavvá alakul vagyis az erjedés indul elamely kilép a sejtből, és a májba szállítódik, hogy a glükoneogenezisben visszaalakuljon glükózzá Cori-kör.

Egy másik része a szívbe kerül, a többit pedig az éppen nem olyan nagy intenzitással dolgozó vázizmok veszik fel. Amíg a vér által megvalósított laktát—glükóz csere a máj és az izmok között, valamint a szív és a többi vázizom az élő élet veszít zsírt biztosított tejsavfelszívás és elégetés elégségesen ellensúlyozza a laktátprodukciót, ez a munkaintenzitás fenntartható.

A teljesítmény további fokozásával az anaerob energiatermelés generálta tejsav koncentrációja egyre növekszik a vérben. A továbbiakban a teljesítményleadást az határozza meg, hogy milyen magas vér-laktátszintet tolerál a szervezet. Ez a képesség — a laktát-tolerancia mértéke — is fejleszthető.

6 ok, amiért zsír helyett izomból fogysz

Ábra: Az izommunka anaerob teljesítményi tartományai az oxigén- és a tápanyagellátottság szempontjából. Az anaerob munkavégzést bármilyen tápanyag-felhasználási fázisban leállíthatja a vér túl magas tejsavszintje.

A kisebb sárga nyíl azt fejezi ki, hogy az ATP-tartalékként szolgáló kreatin-foszfát rövid, korlátozott időszakra biztosíthat energiát a tevékenység nagy erőkifejtéssel végzett fázisaiban. A tápanyagfelhasználásra jellemző, hogy nagy intenzitásnál alapvetően szénhidrátot használ a szervezet, emellett pedig a termelődő tejsavat is igyekszik hasznosítani.

A rendszer harmadik fontos összetevője a foszfokreatin-rendszer. Ez gyors kémiai lépéseken keresztül, nagyon hamar szolgáltat ATP-t a megnövekvő teljesítményigény kielégítésére, de csak nagyon rövid ideig. Ezt a rendszert nevezzük anaerob alaktacid, vagyis anaerob, tejsavat nem termelő rendszernek.