Vénás zsír veszteség
A nyirokrendszer fejlődése 6.
SZÍV A vérkeringés központi szerve és elsőrendű aktív tényezője a szív cor. Izmos falú kettős tömlő, amely ritmusosan váltakozó telődésével és kiürülésével, valamint a tömlő szájadékait szelepszerűén elzáró billentyűk segítségével a vért szivattyú módjára továbbítja.
Látható vénák a karokban: betegség vagy kozmetikai hiba?
A szív külső idoma A szív a mellkasnak a tüdők által közrefogott közbülső terében, a mediastinum vénás zsír veszteség részében helyet foglaló szerv. A balra, előre- és kissé lefelé irányuló kamrai része kúpra emlékeztet. Felfelé és kissé jobbra tekintő alapja basis cordisamely a pitvarokat és a szívből ki- és belépő nagy ereket tartalmazza, szabálytalan alakú.
A szív kamrai csúcsi részét a pitvari alapi résztől a kúp alapján körülfutó koszorúbarázda sulcus coronarius választja el. Előre- és felfelé tekintő felszíne a facies sternocostalis, amelynek nagyobb részét a szív kamrái, felül kisebb részét a kamrákból eredő verőereket jobbról és balról körülvevő pitvari fülcsék auricula atrii foglalják el.
A sulcus coronarius, amely a fülcséket elválasztja a kamráktól, jobbról lentről, balra felfelé halad. Bal oldalon a facies sternocostalis tompa görbülettel vénás zsír veszteség át a szívnek a bal kamra által alkotott bal felszínébe, amely a bal tüdő mély gödre felé tekint.
Elölről nézve a szív bal széle megközelítőleg függőleges irányú, gyengén domború vonalban vetül a mellkasfalra.
Az ilyen betegség a varikózus vénákkal nagyon nehéz kezelni. A lipodermatoszklerózis leggyakoribb oka a krónikus vénás elégtelenség, amikor a vénákban fordított véráramlás van, ahol a szelepek nem hajtják végre funkciójukat. Ez a feltétel sokéves varikózus vénákkal jelenik meg. A vénás hajók lumenében magas nyomás erőlteti a vérplazmát, hogy elhagyja a véráramlást, hogy hosszú ideig maradjon a bőr alatti szövetben. A test idegen anyagként reagál rájuk, nem bakteriális gyulladás következik be, amelynek eredményeként szubkután szöveti szklerózis alakul ki, amely zsírszövet egy komponens.
Asternocostalis felszín e tompa bal széle a szívcsúcsban apex cordis találkozik össze a felszín jobbról felülről balra lefelé haladó alsó jobb szélével margo dexter. A kifejezés nem egészen szerencsés, mert a szívnek ez a széle közelebb áll a vízszinteshez, mint a függőlegeshez.
A szív tényleges jobb széle a jobb pitvar, melynek kontúrvonala elölről nézve gyengén domború függőleges vonal.
INFUSAMIN S5 oldatos infúzió
A sternocostalis felszínen egy, a sulcus coronariusnak a bal fülcse alatti részéből elágazó, sekély, függőleges barázda sulcus interventricularis anterior húzódik lefelé a szívcsúcs jobb oldalán látható sekély behúzódáshoz incisura apicis cordis. E barázda jelzi a határt az elülső felszínnek a bal kamrához tartozó jóval kisebb és a jobb kamrát alkotó, jóval nagyobb része között.
A szívcsúcsot tehát a bal kamra alkotja. A sulcus interventricularis anteriortól jobbra eső háromszögletű jobb kamrai felszín átmegy a jobb kamrából eredő tüdőverőérbe truncus pulmonalis. A jobb kamrának eme kivezető részét conus arteriosusnak nevezzük. A szív másik nagy felszíne a laposabb rekeszi felszín facies diaphragmatica. Ez a rekesz két kupolája közötti nyeregben és a bal kupola elülső lejtőjén nyugszik.
Get Abs in 2 WEEKS - Abs Workout Challenge
Csupán jobb oldalt hátul vesz részt a jobb pitvar kissé a rekeszi felszín alkotásában, ott, ahol a rekeszen átlépő vena cava inferior közvetlenül belép a jobb pitvarba. A két kamra falai által alkotott rekeszi felszíneket sekély, hátulról előre- és kissé bal felé haladó barázda, a sulcus interventricularis posterior választja el, amely az incisura apicis cordisnál összetalálkozik a hasonnevű elülső barázdával.
A sulcus coronarius hátsó és jobb része gyakorlatilag egybeesik a rekeszi felszín vénás zsír veszteség határával. A rekeszi felszín bal felé tompa domborulattal megy át a szív bal felszínére, elöl jobbra hegyesszögben és az aránylag éles margo dexterben találkozik a sternocostalis felszínnel. A szív bal felé eső felszínét a bal kamra erős domborulata képezi, és sem a sternocostalis, sem a vénás zsír veszteség felszíntől nem választható el élesen.
A jobb felé eső felszínt a jobb pitvar hasonlóan domború felszíne alkotja. A legtöbb leírásban elhanyagolt, de gyakorlati szempontból különösen fontos felszíne tekint a szívnek hátrafelé, a mediastinum posterius felé. E felszín legnagyobb részét a bal pitvar alkotja, mely itt a szívburkon keresztül a nyelőcsővel érintkezik.
Jobb felé ezt a felszínt egy jobbra domborodó sekély barázda választja el a jobb pitvarnak a vena cava superiornak felülről és az inferiornak alulról való beömlése által függőleges irányban elnyújtott részletétől.
A szív nagyobb, csúcsi részét képező kamrák ventriculi. Az azonos oldali pitvarokat és kamrákat összekötő pitvarkamrai vagy venás szájadékok ostium atrioventriculare dextrum et sinistrum a rostos váz síkjában találhatók.
Ugyanitt helyezkednek el a kamrák és a belőlük kiinduló nagy arteriák aorta és arteria pulmonalis közti arteriás szájadékok ostium vénás zsír veszteség et ostium trunci pulmonalis is. A szív rostos váza anuli fibrosi. Ebben a síkban leghátul, bal oldalt van a bal venás szájadék ostium atrioventriculare sinistruma sík ferdesége miatt lejjebb, de egyben előrébb is fekszik a jobb venás szájadék ostium atrioventriculare dextrum. Vénás zsír veszteség kettő között és előtt egyben felett van a bal arteriás szájadék ostium aortae.
Az ostium aortae előtt egyben felett és kissé balra van a jobb arteriás szájadék ostium trunci pulmonalis. A szájadékokat körülvevő rostos-kötőszövetes gyűrűrendszer két területen háromszög alakban megerősödik trigonum fibrosum dextrum et sinistrum.
Ettől balra, a bal okok, amelyek miatt a fogyás lassú szájadék és az aortaszájadék összefekvésénél látjuk a bal háromszöget. A trigonum fibrosum dextrumról indul a pitvarokat, ill. Egy nyílást is találunk rajta, amelyen a szív ingervezető rendszerének egy nyalábja fasciculus atrioventricularis halad át a pitvarok felől a kamrák felé.
Séma az anulus fibrosus középen és a tőle elválasztott kamrai és pitvari izomtömlők ábrázolására Rushmer nyomán.
Van egy kis "úszógumi" a derekadnál? Akkor olvass tovább!
A kamrai izomtömlő nyílásai az elölnézet folytán takartak ezért szaggatott vonallal ábrázoltuk Az arteriás szájadékoknak saját önálló faluk lévén, a szív rostos vázrendszere ezek körül elvékonyodik, vénás zsír veszteség így szinte nincs is igazi anulus fibrosus az arteriák kezdete körül, azaz a nagy arteriák falának kezdete egyben az arteriás szájadékok rostos gyűrűje.
Az anuli fibrosi rendszeréhez tartozik még egy erősebb összeköttetés ún. Az anuli fibrosi rendszerének döntő funkciós jelentősége az, hogy tökéletesen elválasztja a pitvarok izomzatát a kamrákétól.
Az előbbi a gyűrűrendszertől hátra és felfelé ered, az utóbbi tőle előre és lefelé. Ennek megfelelően az ingerület terjedése szempontjából egységet képező pitvari és kamrai izomtömeg egymástól működésileg is teljesen el van választva. A pitvari izomtömlő.
A pitvarok kizárólag a venás szájadékokat körülvevő két gyűrűről erednek, és az arteriás szájadékoktól teljesen függetlenek.
A két gyűrű közös szakaszáról ered a pitvari sövény septum interatriale. Apitvarok két előrekanyarodó fülecsükkel auricula cordis körülfogják a fő verőerek kezdeti szakaszait, azaz vénás zsír veszteség majdnem zárt félholdalakban ölelik körül a verőereket. Üregük fő része a verőerektől jobbra jobb pitvar és mögötte bal pitvar foglal helyet.
A kamrai izomtömlő.
Mire kell figyelnie egy plazmaadónak
Különösen a keresztmetszeti képből érthető, hogy ez lényegében két test kombinációjából jön létre: vénás zsír veszteség egyik a tyúktojáshoz hasonló idomú, vastag falú bal kamrai izomtömlő, a másik — a jobb kamrai izomtömlő — egy erre jobbról rátapadó, vékonyabb falú, félhold alakú átmetszetű tasak.
A két tömlő közt még az is lényeges különbség, hogy amíg a bal kamrai tömlő egységes tojásidomú, melynek tompa végén szoros együttest képez a bal venás és arteriás szájadék, addig a jobb kamrai tömlő lapos ív alakú ürege felfelé V alakban széttérő, teljesen különálló bemeneti nyílással ostium atrioventriculare dextrum és elvezető szárral, a conus arteriosusszal rendelkezik.
- Kezelés előtt és 1 kezelést követően Hány kezelésre van szükség?
- Kérdésed van?
- A parenterális táplálás oldatainak összetevője lehet az Infusamin S5 oldatos infúzió.
A kamrai izomtömlő átmetszeti képe Rushmer nyomán A szív üregei Jobb pitvar atrium dextrum. Voltaképpen két részből áll, egy hátsó, függőlegesen elnyúlt fülkeszerű vénás zsír veszteség, vénás zsír veszteség sinus venarum cavarumból, valamint az ettől jobbra eső, majd jobb fülcseként auricula dextra előrefelé kanyarodó tulajdonképpeni pitvarból. Az előbbibe nyílnak a test nagy gyűjtőerei, felülről a pitvar legmagasabb pontján vénás zsír veszteség vena cava superior, alulról megközelítően legalacsonyabb pontján a vena cava inferior.
Ennek nyílása előtt kissé bal felé a pitvar-kamrai határhoz közel nyílik a szív venás sinusa: a sinus coronarius, amelynek benyílását jobb felől egy hártyás billentyű valvula sinus coronarii szűkíti. A sinus venarum cavarumot a tulajdonképpeni pitvartól egy kívülről látható barázda sulcus terminalis választja el, amelynek megfelelően a belső felszínen erős ív alakú izomgerenda crista terminalis emelkedik ki.
Ellentétben a sinus venarum sima felszínével, a tulajdonképpeni jobb pitvar belfelületén fésűfogszerűen rendezett izomgerendák láthatók musculi pectinati. Ezek a crista terminalisra közel merőlegesek — tőle fogyás feladja a cukor pitvar-kamrai határ felé futnak. Az auricula csúcsa felé haladva ennek hossztengelyére merőlegesek, azaz körkörösekké, illetve szabálytalanabb hálózatszerűvé válnak.
Az egyes gerendák közt a pitvar fala majdnem áttetsző. Az auricula háromoldalú pyramis alakú, előretekintő nagyobb domború felszínnel. Másik két felszíne közül az egyik a sulcus coronarius felé, a másik az aorta elülső, jobb felszíne felé tekint. A tulajdonképpeni pitvar tág előretekintő nyílással ostium atrioventriculare dextrum nyílik a jobb kamrába, amit egy, a kamra felé benyomuló, hártyás, tölcsérszerű betét, a valva tricuspidalis szűkít.
A jobb pitvar gyakorlati szempontból legfontosabb felszíne — gyakori fejlődési rendellenességek miatt — a pitvarok közötti sövény septum interatriale.
Lipodermatosclerosis: mi az, a tünetek és a kezelés
Általában sima, de feltűnik rajta egy főleg felülről és alulról erősebben kiemelkedő, ajakszerű határral körülvett, bemélyedt terület fossa ovalis. Ez a gödör a sinus venarum cavarum fülkeszerű teréhez látszik tartozni, bár fejlődése szerint nem ehhez, hanem a tulajdonképpeni pitvarhoz tartozik. Bemélyedt feneke igen vékony, csaknem izommentes sövényrész. A vena cava inferior benyílása jobb és alsó peremétől egy félhold alakú, gyakran likacsos vagy hálószerű endocardiumkettőzet valvula venae cavae inferioris, Eustach-féle billentyű vezet a fossa ovalis alsó széléhez.
Magzati korban a fossa ovalis helyén a jobb és a bal pitvar közti nyílás, a foramen ovale található, mely csak a születés után záródik el részletesebben lásd Magzati vérkeringés c.
Mire kell figyelnie egy plazmaadónak
A jobb pitvar tagozódásának sémás magyarázata a jobb szívfél sagittalis metszetén Bal pitvar atrium sinistrum. A szív hátrafelé tekintő felszínét csaknem teljesen elfoglaló vastag endocardiuma folytán sima belfelületű üreg.
A jobb és a bal oldalán hátul belépő két jobb és két bal vena pulmonalis következtében téglaidomú, haránt irányban kissé elnyúltabb. Üregéből szűkebb járattal indul el előrefelé, majd a truncus pulmonalis előtt jobb felé kanyarodó horogszerű, bemetszések folytán kakastaréjra emlékeztető bal fülcse auricula sinistra.
A pitvar előrefelé a jobb venás szájadéknál valamivel szűkebb bal venás szájadékkal ostium atrioventriculare sinistrum megy át a bal kamrába. Ezt a nyílást a valva atrioventricularis sinistra valva mitralis szűkíti, illetve zárja be. Jobb kamra ventriculus dexter. A bal kamrára jobb felől tasak-szerűen ráfekvő, átmetszetben félhold alakú, felfelé nyílt V alakú üreg.
Hátsó, tágabb szárába nyílik a jobb venás szájadék, és ebben foglal helyet a háromcsúcsú billentyű valva atrioventricularis dextra vagy valva tricuspidalis. A kamra elülső szára balra és felfelé irányuló tölcsérszerűen szűkülő üreg; neve ezért a vénás zsír veszteség külső formájában való megjelenése szerint conus arteriosus, vagy belülről nézve inkább tölcsér infundibulum. Ez a zsírégetés törvénye sulcus coronarius szintjében a tüdőverőérbe truncus pulmonalis folytatódik.
Kimeneti nyílásánál a valva trunci pulmonalis három billentyűtasakja található.
Alakformálás
A kamra két szárát belülről nézve nagyjából elölről hátra haladó bolthajtásszerű széles izomgerenda, a crista supraventricularis választja el. A jobb kamra fala jóval vékonyabb, mint a bal kamráé: 3—5 mm; vastagsága az izomgerendák trabeculae carneae miatt alig határozható meg pontosan.
E gerendahálózat fő iránya hosszanti, a kamra alsó részében erősebb, és annak alsó szögletét szinte laza szivacs formájában tölti ki. A kamra középmagasságában a szívsövényről rendszerint hídszerű erősebb izompillér trabecula septomarginalis húzódik át a kamra elülső falára.
Bal kamra ventriculus sinister. Egységes üregű, tojáshoz hasonló idomú, 10—12 mm vastag fallal bíró tömlő.
Tökös fogyás bal kamra falvastagsága — a jobb kamráénak mintegy háromszorosa — csak a születés utáni második, harmadik hónapra alakul ki. Hátrafelé, egyben kissé jobb felé és felfelé tekintő tompa végén szorosan egymás mellett van az egymástól csak rostos szerkezetekkel elválasztott két nyílása: a vér beáramlását biztosító ostium atrioventriculare sinistrum és a kiáramlást biztosító ostium aortae.
